Tehát. Ma nem tudtunk találkozni, szóval ma történnie kell valaminek. Érzem, hogy történni fog valami. Mivel ugye véletlenek nem léteznek, így biztos volt valami oka, hogy a mai tali nem jött össze. Még hozzá az, hogy történni fog valami. Biztos vagyok benne. És nem az, hogy mivel normális időpontban jöttem haza, a buszom - ami mellesleg próbajárat volt - elhagyja menet közben a csapágyat, és emiatt nekünk, utasoknak le kellett szállnunk az út közepén, egyik megállóhoz sem közel, Erzsébeten, és bevárni a másik buszt, amin persze rengetegen voltak xD Úgy éreztem magam, mint egy hajótörött. Mint egy survivor :'D... Na de visszatérve. Váárok. Váárom a csodát, aminek történnie kell ma még *.* (Lehet, hogy hülye vagyok, és lehet, hogy nem érti ezt rajtam kívül senki, de nemizgat.)
Ezen kívül irtózatosan büszke vagyok magamra, ugyanis a mai nap folyamán írtam egy csillagosötös matek dolgozatot, és kaptam egy 5öst spanyolból, amiért felmondtam egy szöveget : D DANSZ!
Ma emberismeret órán (nevezzük filozófiának) pedig megtanultam, hogy ha pénzt adok egy hajléktalannak, akkor lehetséges, hogy erkölcstelen vagyok. Legalább is Kant nagymester szerint :'D Ugyanis. Ha még ezekután örülsz is, hogy 'jót cselekedtél', előfordulhat, hogy azért tetted, mert megsajnáltad. Ha pedig megsajnáltad, akkor, ha nem adtál volna neki semmit, lelkiismeret furdalásod lenne. Magyarul azért adtál neki pénzt, hogy utána neked legyen jó. Ez pedig önzőség, ami következtében te erkölcstelen vagy!
De amennyiben te már előre tudod, hogy azt a pénzt azért adod, mert neki szüksége van rá, és mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne (mármint hogy te segítesz rajta), és ezekután nem érzel se örömöt, se lelkiismeret furdalást.. ez esetben te NEM vagy erkölcstelen... :'D
És már véget is ért a mai gondolatáradatom és filozófikus beszédem. Köszönöm, hogy velem tartottatok.
Tudod mi az a csbcs?? CSÖCSBIMBÓCSÍPÉS.
